A lélek számára a legszebb kincs a megértés,
a legnemesebb ajándék a becsület,
a legtisztább gyógyír a szeretet.

Amíg létezel, a lángot őrizni kell, fényt hozni oda, ahova a kétség hálót szőtt, melegséget sugározni annak, aki fázik, és hitet adni a kiábrándultnak. A Sorskönyvében jegyzik, amit önzetlenül adtál.

Mindenki megvívja a maga harcát, és keresi a maga boldogságát… jó úton jár, ki árnyékot nem lát, és a Fény felé halad, mert a remény csillog körülötte.

A mély összetartozás érett emberek között alakul ki. Ezt nem az évek határozza meg, hanem az, hogy tudunk-e játszmák nélkül, önmagunkat adva együtt élni a társunkkal.

Mindenkinek fontos a jó szó, a törődés, a figyelem. Nem nagy dolgok ezek, mégis ritka kincsek. A közöny, az elfordulás sosem lehet jó válasz egy helyzetre. A változó, rohanó világban is kellenek szigetek, ahol megpihenhetsz, ahova mindig visszatérhetsz, ilyenek a család, a barátok, a szerelmi társak. És ha életed egy szakaszát egyedül is kell töltened, akkor se felejts el szeretni.