Az önbizalom és az önértékelés szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mégis két különböző területet jelentenek. Az önbizalom leginkább abban mutatkozik meg, hogy mennyire bízunk a képességeinkben és abban, hogy képesek vagyunk megbirkózni az élet kihívásaival. Az önértékelés pedig arról szól, hogyan látjuk és mennyire fogadjuk el önmagunkat.
Előfordulhat, hogy valaki bizonyos területeken magabiztos, miközben mélyen belül mégis kevésnek érzi magát. A teljesítmény, a sikerek vagy mások elismerése átmenetileg megerősíthetik az önbizalmunkat, de ha az értékességünk érzése kizárólag ezektől függ, könnyen bizonytalanná válhat.
Az egészséges önértékelés egyik alapja annak felismerése, hogy az értékünk nem kizárólag a teljesítményünktől, a külső visszajelzésektől vagy mások elismerésétől függ. Vannak erősségeink és gyengeségeink, sikereink és hibáink, és ezek egyaránt hozzátartoznak ahhoz, akik vagyunk.
Az önbizalom erősödéséhez ezért nem feltétlenül arra van szükség, hogy minden kétségünket megszüntessük. Sokkal inkább arra, hogy megtanuljunk bízni magunkban akkor is, amikor bizonytalanok vagyunk, és elfogadni önmagunkat akkor is, amikor éppen nem úgy teljesítünk, ahogyan szeretnénk.
Csernus Imre 10 alapszabálya:
1. Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt.
2. Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz…
3. Tartsd tiszteletben a saját érési idődet! A türelmetlen ember önmagát erőszakolja meg, amikor sietteti sorsát. Ezzel magában hordozza az örök elégedetlenséget.
4. A gondjaidért soha nem más, mindig te magad vagy felelős. Tanuld meg vállalni a következményeket a tetteid után, és nem másban keresni hibáid okát!
5. Az önző ember először környezetét, majd önmagát teszi tönkre. Ide vezet az önzőség. Miért teszed mással azt, amit magadnak nem kívánsz?
6. Vesztesekre márpedig szükség van. Hogy tudd, hová jutsz, ha az ő útjukat járod. Ők a viszonyítási pont. A nullák így töltik be végül küldetésüket.
7. Másra támaszkodni mindig veszélyes. Igaz, sokszor ez a könnyebbnek látszó út. De a támaszték eldőlhet. Tudod mit? Támaszkodj magadra!
8. Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd.
9. A világban épp elég dologtól függsz akaratlanul. Ne válassz magadnak újabbat! A kiszolgáltatottság helyett a szabadságért küzd, hogy lehess büszke is magadra!
10. A gyengeség valójában gyávaság. A gyáva embert pedig fölemészti az állandó megfelelni vágyás. Így hogyan valósíthatod meg önmagad?